II. Ahhotep
Ahhotep | |||||||||||
Jahhotep | |||||||||||
| |||||||||||
A Dirá Abu el-Naga-i koporsó | |||||||||||
Hieroglifa |
ỉˁḥ-ḥtp | ||||||||||
Férje | Kamosze | ||||||||||
Gyermekei | ♀ Szitkamosze (?) | ||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Ahhotep témájú médiaállományokat. |
II. Ahhotep (vagy Jahhotep, „A Hold elégedett”) ókori egyiptomi királyné a XVII. dinasztia idején, talán Kamosze felesége.[1]
Nem világos, hogy az Ahhotep nevével fennmaradt tárgyak egy vagy két személyhez tartoztak, több forrás megkülönbözteti I. és II. Ahhotepet. I. Ahhotep Szenahtenré Jahmesz és Tetiseri lánya, Szekenenré Ta-aa testvére és felesége volt.[1][2]
Sírja
[szerkesztés]A II. Ahhotepként jelölt királyné sírját 1858-ban találták meg Auguste Mariette munkásai Dirá Abu el-Nagában. A múmiát Kena kormányzója 1859-ben elpusztította.[1] A sírban arany- és ezüstékszereket találtak, illetve három aranylegyet – ezeket rendszerint katonai hőstettekért adták kitüntetésként. Némelyik tárgyon Kamosze neve szerepel, de a legtöbbön I. Jahmeszé.[3] Figyelemre méltó egy ceremoniális szekerce rézből, aranyból, elektrumból és fából, melyet minószi stílusú griff díszít; ezen I. Jahmesz neve áll. A szekerce I. Jahmesz győzelmeit ünnepli, felsorolják rajta az uralkodó címeit, ázsiai ellenségek legyőzését ábrázolják, az imaszövegek a fáraó hosszú uralkodásáét fohászkodnak. Luxori Múzeum, CG 52645 / JE4673.
Esetleges azonossága I. Ahhoteppel
[szerkesztés]II. Ahhotepet egyedül koporsója felirata azonosítja. A 19. század végén úgy vélték, a Dejr el-Bahari és a Dirá Abu l-Naga-i koporsó is I. Ahhotepé, Szekenenré feleségéé, de létezett egy II. Ahhotep is, aki I. Amenhotep felesége volt (egyesek a Dejr el-Bahari-i koporsót neki tulajdonították).
Az 1970-es években jöttek rá, hogy ez nem tartható, mert a Dejr el-Bahari koporsón szerepel „a király anyja” cím, és I. Amenhotepnek nem volt fia, aki követte volna (bár megvan a lehetősége, hogy volt egy fia, Amenemhat, aki I. Amenhotep társuralkodója volt, de még apja előtt meghalt),[4] így a koporsó I. Jahmesz anyjáé lehet. Robins 1982-es elmélete szerint I. Ahhotepé a Dirá Abu l-Naga-i koporsó, II. Ahhotepé a Dejr el-Bahari koporsó, valamint létezik egy III. Ahhotep, akit egy bizonyos Jahmesz herceg szobrán említenek.[5] Ma Aidan Dodson és Dyan Hilton alapján úgy tartják, hogy I. Ahhotep Szekenenré felesége és I. Jahmesz anyja volt, II. Ahhotep pedig a Dirá Abu l-Naga-i koporsó tulajdonosa, talán Kamosze felesége; a két Ahhotep akkor lehet azonos, ha Kamosze nem a fia volt Szekenenrének, hanem a fivére. (III. Ahhotep létezését már nem feltételezik).[1]
Amelletti érvként, hogy a két Ahhotep nem azonos, azt szokták még felhozni, hogy a Dirá Abu el-Naga-i koporsón a névben szereplő, holdat jelentő iah hieroglifának egy korábbi írásmódja szerepel; ez I. Jahmesz 18. és 22. éve közt változott a későbbire, tehát az ebbe a koporsóba eltemetett Ahhotep legkésőbb ekkor meghalt, Jahmesz anyja pedig még a Jahmeszt követő fáraók uralkodása alatt is életben volt. Ezenfelül koporsóján csak két cím szerepel (Nagy királyi hitves és Egy a fehér koronával),[6] nincs rajta „a király anyja” cím, ami a Dejr el-Bahariban talált Ahhotep-koporsón igen. Utóbbi koporsóba az előbbi nem fér bele, tehát nem képezhették egy temetkezés részét, ami további érv amellett, hogy két különböző személyről van szó.[5]
További elméletek
[szerkesztés]Ann Macy Roth elmélete szerint Szekenenrének három felesége volt:
- I. Ahhotep, az ő fia Jahmesz herceg (nem azonos a későbbi fáraóval), és több hercegnő.
- Szitdzsehuti, az ő leánya Ahmesz hercegnő.
- Tetiseri, az ő gyermekei Kamosze, II. Ahhotep és Ahmesz-Henuttamehu. Kamosze és II. Ahhotep gyermekei I. Jahmesz, Ahmesz-Nofertari és Szitkamosze.
-
Ahhotep fegyverei és ékszerei sírjából
-
Szekerce I. Jahmesz nevével Ahhotep sírjából
Források
[szerkesztés]- ↑ a b c d Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3, p.128
- ↑ Ian Shaw (szerk.): Az ókori Egyiptom (Debrecen, GoldBook, 2004, ISBN 963-425-022-X), p.244
- ↑ Joyce Tyldesley, Chronicles of the Queens of Egypt. Thames & Hudson: London, 2006.
- ↑ Wente, Edward F. Thutmose III's Accession and the Beginning of the New Kingdom, p.271. Journal of Near Eastern Studies, University of Chicago Press, 1975.
- ↑ a b Ann Macy Roth, The Ahhotep Coffins, Gold of Praise: Studies of Ancient Egypt in honor of Edward F. Wente, 1999
- ↑ Grajetzki, op.cit., p.46